| Cím | Szerző | Oldalszám | Kieg.adatok | Megjegyzés | Tárgyszavak |
|---|
| Előszó | Kertész Péter | 7-10 | | | |
| Mi lett Haynau kétmilliós hadisarcából? | | 11-22 | | | |
| Babel : Scheiber Sándornak | Gergely Ágnes | 23 | | | |
| Családi : Scheiber Sándor munkásságának emlékére | Mezei András | 24-25 | | | |
| Ma is sokszor a hangjára ébredek | Scheiber Sándorné Bernáth Lívia | 26-35 | | | |
| "Ki fény vagyok, homályban éltem" | Hidvégi Máté | 36-45 | | | |
| Őrszem Izrael háza fölött | Schweitzer József | 49-53 | | | |
| Az orgona nem gerjesztett vitákat, és nem talált elutasításra | Schmelzer Hermann Imre | 54-59 | | | |
| Apám után engem kért fel a Talmud oktatására | Domán István | 60-64 | | | |
| "Üresen maradt a helye" | Raj Tamás | 65-67 | | | |
| Elképzelem, amint föntről mosolyog az egyetemünket látva | Schöner Alfréd | 68-79 | | | |
| Szívesen állt az ómed elé | Kármán György | 80-82 | | | |
| Örök pillanatfelvételek | Benedek István Gábor | 83-89 | | | |
| A sivatag közepén egy igazi oázisban éltünk | Kiss Anikó | 90-97 | | | |
| A zsidóságot közvetítette az életembe | Szécsi József | 98-105 | | | |
| Vigyázott rám, mint egy csillag | Tenke Sándor | 106-110 | | | |
| Bárchesz és siddukh | Yehuda Don | 111-112 | | | |
| Rejvényfejtés arameusból | Grünwald Mihály | 113-115 | | | |
| Két történet | Landeszman György | 116-118 | | | |
| Halálakor összetört az örökmécses | Beer Iván | 119-124 | | | |
| A játékra mindig kész volt | Michael Ben-Menahem | 125-126 | | | |
| Kohn bácsi temetési beszéde | Biedermann Marianne | 127-129 | | | |
| Életművének egy töredéke is elegendő lett volna a tudományok doktora cím odaítélésére | Hahn István | 133-145 | | | |
| Társaivá lettek régi korok emberei | Dán Róbert | 146-150 | | | |
| Mint föveny a tengerparton | Komoróczy Géza | 151-162 | | | |
| A közös leningrádi élményekhez egy csereakció is fűződik | Fröhlich Ida | 163-168 | | | |
| Távozásával a genizakutatás gyakorlatilag megszűnt Magyarországon | Apor Éva | 169-173 | | | |
| Sikerült résnyi nyílást hagynia az ajtón | Menahem Schmelzer | 174-178 | | | |
| Aki egyetemi óráira járt, okosabb és jobb is lett általa | Voigt Vilmos | 179-201 | | | |
| Egy lengyel rabbi könyvére hívta fel a figyelmemet | Balassa Iván | 202-207 | | | |
| A vasárnap reggeli borotválás után kelt útra hozzánk | Nagy Ilona | 208-214 | | | |
| A soproni zsinagóga föltárását a soával megszakított magyar zsidó történelem újraéledéseként élte meg | Dávid Ferenc | 215-221 | | | |
| A hebraisztika csúcsteljesítménye | Fodor Sándor | 222-225 | | | |
| Barátságuk Bálint Sándorral Löw Immánuel és Kálmány Lajos barátságát idézte | Péter László | 226-234 | | | |
| Kivételes céltudatossággal kutatta a zsidó hagyományokat | Szabad György | 235-238 | | | |
| Hogy az emberi nemet megmentsék a kihalástól | Gábor György | 239-243 | | | |
| Imádközött egy keresztény asszönyért | Dávid Katalin | 247-253 | | | |
| Imádkozott egy keresztény asszonyért | Dávid Katalin | 247-253 | | | |
| Első izraeli utamra az Ő áldásával indultam | Rapcsányi László | 254-255 | | | |
| A kilencvenkilencedik lépés | Fazekas Lajos | 256-260 | | | |
| Kincsek őrzője | Ungvári Tamás | 261-270 | | | |
| Búcsú Arany Jánostól | Bollobás Enikő | 271-279 | | Az első lap kétszer szerepel a kötetben. | |
| Milyen egy zsidó szedő? | Kőszeg Ferenc | 280-284 | | | |
| A nagy ugrás | Szepes Erika | 285-290 | | | |
| Tiptichon | Szepes Erika | 291-303 | | | |
| Szerencsés vagyok, könyvet készíthettem vele | Féner Tamás | 304-306 | | | |
| Nélküle szegényebb lenne a festészetem | Fehér László | 307-312 | | | |
| Csatkai sajtóhiba-gyűjteményéről is tudott | Szita Szabolcs | 313-315 | | | |
| Tömbösen húzva | Zelei Miklós | 316-322 | | | |
| Tudta, hogy miket jelentettek róla | Csorba László | 323-330 | | | |
| Jelentések az Állami Egyházügyi Hivatalnak | Sós Endre | 331-337 | | | |
| Epilógus | | 339-342 | | | |
