| Cím | Szerző | Oldalszám | Kieg.adatok | Megjegyzés | Tárgyszavak |
|---|
| A lelkipásztor, a zsidó, az ember | Glatz Ferenc | 7-17 | | | |
| Előszó | Kertész Péter | 19-25 | | | |
| Nehéz zsidónak lenni | Kertész Péter | 27-229 | | | |
| Mindig megmelegedett tőle a szívem | Göncz Árpád | 233-235 | | | |
| Személyében zsidó és magyar értékek léteznek együtt | Mádl Ferenc | 236-237 | | | |
| Mély benyomást tett rám a higgadtsága | Horn Gyula | 237-238 | | | |
| Otthonosan mozog a kétezer éves folyamatosságban | Fröhlich Ida | 239-245 | | | |
| Maga köré tudja összegyűjteni az országot | Komoróczy Géza | 245-249 | | | |
| Őrzi a múlt tüzének parazsait | S'lomo Spitzer | 250 | | | |
| Az Astoria kávézójában szoktunk találkozni | Randolph L. Braham | 251-254 | | | |
| A tehetséget kifejlesztő ember típusa | Schmelzer Hermann Imre | 254-256 | | | |
| Híd két korszak között | Menahem Schmelzer | 256-259 | | | |
| Lajos bácsi a Sorstalanságban | Heller Ágnes | 259-263 | | | |
| Beiratkozás sárga csillaggal | Domán István | 264-267 | | | |
| Egyedül nekem adta át a szószékét | Meron Menahem | 267-272 | | | |
| Héberül adott elő a külföldi hallgatóknak | Sajevics Adolf | 273-275 | | | |
| Az utolsó nagy bölény | Fröhlich Róbert | 276-280 | | | |
| Woytila emberére akadt benne | Kardos Péter | 280-284 | | | |
| A "gyáva" főrabbi | Landeszmann György | 284-286 | | | |
| Tanítást kell adni a temetésen is | Raj Tamás | 287-288 | | | |
| A Szim Salom és a Síp utca | Raj Ferenc | 288-290 | | | |
| Mint az ujjunk a padra | Verő Tamás | 290-293 | | | |
| Reb Jehudá és Reb Zuse | Oberlander Baruch | 293-298 | | | |
| Dialógus Auschwitz után | Szécsi József | 299-314 | | | |
| Régi jó kapcsolat van közöttünk | Paskai László | 315 | | | |
| Találkozás a Kimondhatatlannal | Erdő Péter | 316-317 | | | |
| Isten embere | Seregély István | 317-318 | | | |
| A Ti fátokba oltódtunk mi bele | Várszegi Asztrik | 318-325 | | | |
| "Találjátok meg a helyeteket!" | Szebik Imre | 325-326 | | | |
| Részt vett a felszentelésemen | Rázmány Csaba | 326-327 | | | |
| Ő a par excellence zsidó | Donáth László | 327-332 | | | |
| Kaddis a felsőházban | Balog Zoltán | 332-342 | | | |
| Egyenlő partnerként kezelt minket | Zsengellér József | 342-348 | | | |
| Mértéket mutató személyiség | Németh Sándor | 348-349 | | | |
| Sarzsi nélkül is tisztelet övezi | Platthy Iván | 349-352 | | | |
| Pécsett otthon éreztem magam náluk | Kézdy György | 352-355 | | | |
| Tiszta magyar nyelven hirdeti az igét | Fekete János | 355-358 | | | |
| Bámulom a kiváló diplomáciai érzékét | Gergely Ágnes | 358-360 | | | |
| "Te hagynád, hogy a lányodat fényképezzék a mikvében?" | Féner Tamás | 360-366 | | | |
| Szakmai szintű muzikalitással bír | Fekete László | 366-373 | | | |
| Tökéletesen átjön a képernyőn | Kármán György | 373-378 | | | |
| Roppant életes történetei vannak | Gerő András | 378-381 | | | |
| Ő úgy zsidó, ahogyan levegőt vesz az ember | Benedek István Gábor | 381-383 | | | |
| Komoly űr lesz utána | Zoltai Gusztáv | 384-390 | | | |
